Babits Mihály 1938-ban írta meg Jónás könyve című művét, ugyanebben az évben kezdték el kezelni gégerákja miatt. Úgy érezte, hogy szerepvállalásást nem teljesítette be, újfajta felelősségérzet alakult ki ekkor az íróban.
A Jónás könyve című szövege bibliai parafrázisnak tekinthető és csanem végig követi a bibliai elbeszélés menetét, de számos különbség is megfigyelhető. Míg Babits művében Jónást kigúnyolják, a bibliai történetben hallgatnak rá, figyelmeztetését próféciaként fogják föl, Jónást prófétaként azonosítják. Babits korában az emberek nem Istent helyezték az erkölcsi rend középpontjába, ennek megfelelően Babits hitetlennek jeleíti meg a niniveieket, akik nem hallgatják meg Jónást. Babits kora eltér a bibliai misztikus kortól, Isten helyett az erkölcsi rend középpontjába (a kor) a keresztény nemzeti eszméket, revíziót és az irredentizmust helyezi. Az író ábrázolja az istentelen kort, felhívja az olvasó figyelmét arra, hogy a poétákat már del sem ismerik. Jónást sokszor magányosan ábrázolja a költő, a hajófenéken rejtőzik Isten elől míg a tengerészet a fedélzeten imádkoznak. Mikor kapcsolatba kerül valamelyik szereplővel, nem annak helyzetével foglalkozik, hisz sajátjával sincs egészen tisztában, nem ismeri fel azt. A Bibliától eltérő vonás, hogy Jónás nem ismerei el (/fel) bűnösségét és nem vállalja annak következményeit. Jónás erkölcsrendje nem egyezik a tömegével, kivetik őt az emberek. Az író ebben a parafrázisban önmagát is ábrázolja Jónás személyében.
A témához szorosan kapcsolódik a nyelvezet. Babits bibliai (archaikus) nyelvet, a köznyelvet és irodalmi nyelvet elegyít művében. A stílusszintézis ellenére összefüggő, jól érthető, koherens szöveget alkotott az író. Az egyszerűsödött nyelvezetű műben monológok és párbeszédek is megjelennek.
A műben nézőpontváltások jelennek meg, hol Isten, hol Jónás szól. Jónást önnön céljai vezérlik, saját magából indul ki. A szó és az ima két pillére lehet a szövegnek. Jónás követeli az emberek büntetését, számonkéri Istent, de Isten tud várni: „és jönnek új Jónások”, vagyis jönnek majd új próféák Jónás helyett.
Babits Mihály (1883-1914)
Poeta doctus
A mű nem elbeszélő költemény, egyesek apológiának (védőbeszéd) tekintik.
Mintái:
XX. századi Európa,
görög mitológia,
ontológia
Halálával a Nyugat is megszűnik. (Móriczra hagyja...)
